1. Nagy Imre úr átveszi az elismerést

Nagy arany nap a veterán vegyészeknél

A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége november 28-án a Honvéd Kulturális Központ Stefánia Palotájában a tagszövetségek és tagszervezetek képviselői és meghívottak részvételével tartotta a „Nemzedékek Éve” záró- és a Katonanemzedékek Találkozójának 30. jubileumi rendezvényét.

Radnóti Miklós „Nem tudhatom” című versének tolmácsolásával Juhász Ágnes zászlós azonnal a hazaszeretet érzésére hangolta a résztvevőket. Az ezt követően – a már városunkban is ismert Kispesti Obsitos Fúvós Zenekar által – előadott Himnuszt a résztvevők a katonák által megszokott tisztelettel hallgatták.

Gion Gábor a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkárának köszöntő szavai után Hazuga Károly nyugállományú altábornagy, a BEOSZ elnöke ünnepi megemlékezésében méltatta a katonák összefogásának jelentőségét.

A kezdetekről szólva elmondta, hogy még a rendszerváltás idején a Szövetség adott nagy hangsúlyt a magyar királyi Honvédség, a Magyar Néphadsereg és a Magyar Honvédség katona nemzedékei találkozásának, amely találkozások aztán egy szép hagyománnyá váltak.

A 30. Katonanemzedéki Találkozó évét ezek szellemében nyilvánította a Nemzedékek Évének a Bajtársi Szövetség, amely kezdeményezéshez csatlakoztak a tagszervezetei is.

E gondolatkör tetten érhető a SZEGZÁRD Veterán Vegyészek Baráti Társasága életében is, amely a VI. Vegyi Sugárfelderítő Találkozót – túl az 5. éves évfordulója megünneplésén – a nemzedékek találkozásának szentelte.

A BEOSZ ünnepség az elnök ünnepi megemlékezését követően elismerések átadásával folytatódott.

A honvédelmi miniszteri és a Magyar Honvédség parancsnoki elismerések átadását követően Hazuga Károly nyugállományú altábornagy, BEOSZ elnök első alkalommal adta át a frissen alapított BEOSZ Közösségéért Érem fokozatait.

Ez alkalommal szólították Nagy Imre urat, a TMSZC Hunyadi Mátyás Vendéglátó és Turisztikai Technikum és Szakképző Iskola volt igazgatóját, – aki jelentős szerepet játszva a SZEGZÁRD Veterán Vegyészek Baráti Társasága ötéves történetében – a BEOSZ Közösségéért Érem Arany fokozatát vehette át.

Nagy Imre úr a jelenlegi- és jogelőd oktatási intézmény igazgatójaként a kezdetektől átérezte azt a bajtársi szellemet, amely az egykori 5. önálló vegyi-, sugárfelderítő század tagjait jellemezte. Személyesen is érdeklődött a vezetése alatt álló oktatási intézmény épülete, és egykori lakóinak története iránt.

Pozitív emberi tulajdonságaival, empátiájával hamar kivívta a veterán katonák elismerését. Ez különösen akkor vált érezhetővé -, amikor lehetőségei függvényében – évről-évre biztosította, hogy a Vegyi Sugár Felderítő Találkozóra érkező vendégek mind a Találkozó hivatalos programjai helyszínéül szolgáló – ma már oktatási intézményként használt – egykori laktanyai épületben, mind a baráti összejövetel más helyszínén, kulturált körülmények között emlékezzenek fél évszázaddal korábbi katonaemlékeikre.

 Szimbolikusan és a valóságban is különös jelentőséggel bírt amikor 2017. május 20-án, közel 50 év után először léphettek be hajdani elhelyezési körleteikbe az egykor ott szolgált katonák.

Pozitív hozzáállásával jelentős szerepe volt abban, hogy 2018-ban az épület falára kerülhetett – illetve az épület teljeskörű felújítását követően, 2022-ben – visszakerülhetett az egykori katonák által finanszírozott, a volt 5. önálló vegyi-, sugárfelderítő századra emlékező márványtábla.

A VI. Vegyi Sugár Felderítő Találkozón már személyes szerepet is vállalt. Az épület legújabb kori történetéről szóló beszámolóját a résztvevők nagy érdeklődéssel kísérték.

Különleges színfoltja volt a rendezvénynek – és a vendégek körében nagy tetszést aratott -, amikor bemutatta a jól érzékelhetően szívügyének tekintett, napokkal korábban elkészült létesítményt.

A kitüntetés szól elsősorban Nagy Imréről, az Emberről, aki munkaköri kötelességein túl is sokat tett és tesz a közösségért – köztük a volt katonák bajtársi közösségéért.

Szól a SZEGZÁRD Veterán Vegyészek Baráti Társaságáról, amely felvállalta Szekszárd város katonatörténete jelentős részének ápolását, ugyanakkor szól Szekszárd helyőrség katonai emlékezete újbóli erősödéséről is.